Nihon Jujutsu

A Jûjutsu az egyik legősibb Japán harcművészeti rendszer. Önálló rendszer, saját képzési tematikával.

Mi a különbség Jûjutsu, Ju Jutsu, Ju Jitsu, Jiu Jitsu között? Tulajdonképpen semmi. A Japánok kiejtésében jûjutsu a hangzás, de az Angolok a Ju Jitsu kifejezést kezdték használni. Majd, hogy még bonyolultabb legyen a németek és egyéb nemzetek a Jiu Jitsu kifejezést használják. Tulajdonképpen ugyanarról van szó, de a nemzetek nyelvében a kiejtés különbsége a hangzás miatt történt. A lényeg tehát, hogy a különbség igazán csak a kiejtésben van.

Mint tudjuk, a modern Japán stílusok egyike sem régebbi 150 évesnél. A judo megalapítója Jigoro Kano (1860-1938) 1882-ben hozta létre saját rendszerét. A karate bemutatkozása 1922 májusában történt, a Japán Nevelésügyi Minisztérium bemutatóján, Gichin Funakoshi (1871-1957) révén. Az aikido megalakulása 1930-ra tehető, amikor is Uyeshiba Morihei (1882-1969) kobukan néven iskolát alapított.

A Jûjutsu története több száz évre nyúlik vissza. A japán történelem leghíresebb osztálya volt a szamurájok rendje. A fegyverrel, többnyire karddal vívott küzdelmet nagyon sok esetben a puszta kezes közelharc döntötte el. A fegyverrel vívott küzdelem során ugyanis gyakran adódott olyan helyzet, hogy a harcosok egymáshoz közel kerülve, dulakodtak egymással. A dulakodásnál egészen más technikákat kell alkalmazni, így a fegyver mellett sokszor szerepe lett a rúgásoknak, lökéseknek, lerántásoknak. Ennek következtében egyre nagyobb jelentősége lett a harcosok ügyességének, technikai felkészülésének. Ezek a követelmények vezettek a Jûjutsu rendszer megszervezéséhez.

A Jûjutsu-t számos iskolában gyakorolták, amelyek többnyire a végrehajtás módjában és céljában különböztek egymástól. Ilyen ismertebb iskolák voltak például a taijutsu, wajutsu, torite, jawara, kempo, kumiuchi, kogosoku, hakuda, stb. Ezek közül akadt olyan is, amelyiknél a cél az ellenfél megölése volt.

A Jûjutsu elnevezés két szó összetételéből alakult ki: a „jû”-ból, melynek jelentése lágyság, tulajdonképpen utánaengedést, a körülményekhez való alkalmazkodást takar. A „Jutsu” jelentése művészet, a technikák végrehajtásának szabad módszerét jelenti.

A régi időkben a stíluson belüli iskolákat - „ryû”-kat - a nevükkel, általában a család nevével különböztették meg.

Japánban több száz irányzatot tartanak nyilván (mely az idők során létezett), de ezek jelentős része a látványos technikákra, és az erő mellőzésére helyezte a hangsúlyt, ami a valódi hatékonyság rovására ment. A régi fegyveres küzdelmek a gyakorlónak olyan harci jártasságot, gyorsaságot, helyzetfelismerést, veszély-megítélési tapasztalatokat adtak, amelyek birtokában avatottan választhatta a megfelelő jutsu-technikákat, amikor erre alkalom kínálkozott. Európában inkább a látványos Jûjutsu terjedt el, ami egy bonyolult csavarásokból, dobásokból, kulcsokból álló rendszer. A különféle irányzatok a hangsúlyt más-más elemekre helyezték. Voltak, amelyeknél inkább dobtak, volt ahol ütéseket használtak gyakrabban, esetleg a test érzékeny pontjainak nyomásával igyekeztek az ellenfelet megadásra kényszeríteni.